2024. október 7-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt az Ékesség és jámborság – Zichy Ferenc győri püspök élete és kora című időszaki kiállítás a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ és a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum együttműködésének eredményeként. A megnyitó rendezvény a Katolikus Kulturális Hetek keretében valósult meg. A kiállítás 2025. szeptember 30-ig tekinthető meg Győrben, a Gutenberg tér 2. szám alatt.
A nagyszámú érdeklődő közönséget a Gyűjteményi Központ könyvtárának dísztermében Dr. Reisner Ferenc püspöki helynök és Pintér Bence, Győr Megyei Jogú Város polgármestere köszöntötte. Helynök Úr köszöntőjében kiemelte, Zichy Ferenc püspök a viszontagságos török kor után csodát tett az egyházmegyében. Nem csupán máig látható épületeket emeltetett és díszíttetett, de a lelkiek térén is megújította a rábízottakat. Munkássága ma is útmutatás azoknak, akik a jövőbe tekintenek. Pintér Bence polgármester úr köszöntő szavaiban reményét fejezte ki, hogy a jövőben a város, az egyházmegye és a bencés rend az eddigieknél is jobban együtt tud majd működni. A tárlatot Prof. Dr. Fazekas István, az ELTE BTK egyetemi tanára nyitotta meg. Előadásában Zichy püspök életének főbb állomásait elevenítette fel a közönség előtt. Előadásának a végén bizakodásának adott hangot, hogy a kiállítás segítségével a Zichy püspököt övező emlékezet az őt megillető helyre, a legnagyobb magyar barokk mecénás főpapok sorába emelkedik.
A tárlat gróf Zichy Ferencnek (1701–1783), Győr legjelentősebb barokk püspökének életét, 40 esztendőt átfogó főpapi működését (1743–1783) és korát mutatja be. Zichy igazi barokk egyházfejedelem volt, aki költséget nem kímélve alakította ki rangjához méltó rezidenciát: neki köszönhető mai alakjában a Püspökvár és a székesegyház belső kialakítása, amelyeken kora legjelentősebb művészeit foglalkoztatta, mint F. A. Maulbertsch, J. G. Mollinarolo, M. Hefele. A püspök bőkezűségét a városban és az egyházmegyében ezen túlmenően még számos templom, oktatási intézmény, értékes kegytárgy hirdeti. A püspöki udvar életében fontos szerepet játszott a muzsika, Zichy maga is képzett zeneértő volt és a magyar barokk zeneművészet legnagyobb alakját, Istvánffy Benedeket foglalkoztatta a székesegyház karnagyaként, aki számos művet komponált a püspöknek. Zichy püspök a győri egyházmegye életét is újjászervezte, intézkedéseivel helyreállította az alsópapság fegyelmét és elmélyítette lelki életét. Zichy vallásos életében fontos szerepet játszott Mária-tisztelete, illetve a magyar szent királyok kultusza. Támogatta a laikus vallási társulatokat és a korban újnak számító 40 órás szentségimádásokat. A székesegyház vérrel könnyező Mária kegyképét pompás oltárba foglaltatta, amely máig a búcsús zarándokok célpontja. Az 1763-as földrengéstől megmenekülő városért, hálából Szent László napján a szent király koponyaereklyetartó hermájával körmenetet rendelt el, amely szokás napjainkban is az év egyik kiemelt vallási eseménye.
A Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ időszaki kiállítóterében megnyíló tárlathoz a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár és az Egyetemi Könyvtár gyűjteményei is ritkán látható, értékes tárgyakkal, dokumentumokkal járult hozzá.
Az este végén a székesegyházban a Győri Filharmonikusok a Philharmonia Chor Wien közreműködésével megszólaltatták Istvánffy Benedeknek 1774-ben Zichy aranymiséjére írt Szent Dorottya-miséjét.
Forrás: Győri Egyházmegye
Szöveg: Győri Egyházmegye
Fotó: Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum