A Németjárfalvi úrmutató
Németjárfalvi úrmutató
Az Úrnapja (Krisztus Szent Teste és Vére) a Katolikus Egyház egyik főünnepe az eucharisztia tiszteletére. Több országban, köztük Magyarországon is pünkösdvasárnap után két héttel tartják, 2025. évben június 22-én. IV. Orbán pápa rendelte el 1246-ban, hogy az Úrnapját az Oltáriszentség nyilvános tiszteletével, körmenettel ünnepeljék. Ekkor készültek az első úrmutatók, amelyek a gótikus székesegyházak tornyait másolták. Az úrmutató üvegezett középrészének neve ostyaház, amelyben egy holdsarló alakú ostyatartó állvány (“lunula”) van. A XVI. század elejéről származik a magyar gótikus ötvösség egyik remekműve, a Németjárfalvi úrmutató. Először a budai klarissza kolostoré lehetett, majd innen a pozsonyi rendházba vitték át. II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, így az úrmutató Németjárfalu (ma Burgenland) templomába került. A győri Nagyboldogasszony-székesegyháznak Várady Lipót püspök (1911–1914) adományozta.
Megtekinthető a JAURINUM - A Győri Székesegyház Kincstára kiállításon
Fotó: Szabó Béla
